A Rongyos Gárda harcai

1919-1939.

 

Az önszerveződő (irreguláris) fegyveres csoport célja a tanácsköztársaság ideje alatt a kommunistákkal szembeni ellenállás, a trianoni békeszerződésben Magyarországtól elvett Sopron környéki területek megtartása volt, de más területeket is vissza akart szerezni Magyarország számára. Megakadályozták az osztrák reguláris hadsereget a vidék elfoglalásában, sőt a mai Burgenland területét elfoglalták, ahol kikiáltották a Lajtabánságot. Ez vezetett az 1921. december 14-16. közötti soproni népszavazás megtartásához.

A felkeléshez mintegy száz bosnyák és albán muszlim önkéntes is csatlakozott Durics Hilmi Huszein vezetése alatt. Közülük egy Ahmet nevű katona elesett az osztrákokkal vívott harcokban, így a nyugat-magyarországi felkelés mártírja lett.

A felkelők amellett radikális nézeteket is vallottak, Szabó József százados irataiból kitűnik, hogy még a félterrorista módszerektől sem riadtak vissza.

1938-ban az első bécsi döntést megelőzően a Rongyos Gárda újjászerveződött. Október első napjaiban mintegy ezer „rongyos” önkéntes szivárgott át a csehszlovák határon, hogy nyomást gyakoroljanak a csehszlovák kormányra és a nemzetközi közvéleményre. A gárdisták telefon- és távírókábelek elvágásával, katonai alakulatok elleni gerillaakciókkal keltettek riadalmat, majd észak felé vonultak és a baráti Lengyelországba mentek át. A Rongyos Gárda tagjai döntő szerepet vállaltak az 1939. január 6-án Munkácsot ért támadás visszaverésében. A gyengén felfegyverzett „rongyosok” ekkor, a helyi lakosság és a rendőrség támogatásával verték vissza, a Kárpátalján állomásozó csehszlovák haderő páncélosokkal fedezésével indított támadását.

A Gárda tagjai közül (bosnyákok és magyarok) sokan küzdöttek 1944. körül Lengyelországban az un. Honi Hadsereg oldalán a német nácik ellen! Ezt interpellációban egy nyilas magyar országgyűlési képviselő jelezte felháborodva a Kormányzónak.

Szerepét az ezredforduló után is túlértékelik elsődlegesen radikális jobboldali sajtóorgánumok, sőt a szélsőjobboldal is. A gárda létszáma a burgenlandi felkelés idején csupán pár száz fő volt, amely ha a rendőri egységeket meghátrálásra kényszerítette, nagyobb reguláris erőknek egyszerű gerillaharccal nem tudott volna ellenállni. Ausztriában új hadsereg szerveződött meg, mint a kisantant államokban, ezért lett Burgenland a Gárda célpontja. A Tanácsköztársaság ellen szerveződő antikommunista szervezetek és az ellenforradalmi kormányok támogatói közül sokan tagjai lettek a későbbi Rongyos Gárdának. Azonkívül nyilvánvaló, hogy a Gárda tevékenysége nem sok esetben volt legális, viszont a tetteiket (amelyek nem mind legálisak) a jobboldal hőstettként tiszteli.

forrás: wikipedia
A Rongyos Gárda Küzdelmei - Az erő útján

forrás: http://www.magyarmenedek.com/products/4784/A_Rongyos_Garda_harcai_1919-1939.htm

 

Oldal: 1919-1939. Rongyos Gárda harcai
Magyar Hősök - A Hazáért éltek, haltak - Magyar Hazafiak - © 2008 - 2024 - magyarhosok.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat